Bejelentkezés

Regisztrálás


2015. május 27., szerda 15:31 Állati hírek

Lovak fertőző kevésvérűsége

Lovak fertőző kevésvérűsége

köznapi elnevezése: Fertőző vérszegénység, Ló-AIDS; angol elnevezése: Equine Infectious Anemia

Mi okozza?

A lovak fertőző kevésvérűségét egy retrovírus okozza, mely az egypatásokat betegíti meg (ló, szamár, öszvér, zebra) retrovírus okozta. A betegség világszerte előfordul. Sokak által „ló-AIDS”-nek is nevezett betegség, de azon kívül, hogy az emberi AIDS megbetegedést is retrovírus okozza egyéb kapcsolat nincs a két kórokozó között, az embert nem betegíti meg. Lovakban az esetek kisrészében már a betegség kezdeti heveny lázas általános tünetekkel járó szakaszában elhullással járhat, többnyire azonban elhúzódó lefolyású, több havonta ismétlődő lázas rohamok, vérszegénység, gyengeség és testszerte jelentkező oedema(vizenyős duzzanat) figyelhető meg a beteg állatokon.

A fertőzött állatok nem gyógyulnak meg. A tünetmentes időszakokban is ürítik a vírust, egészen az életük végéig, ezért környezetükre veszélyt jelentenek. Magyarországon bejelentési kötelezettség alá tartozik a betegség, ami azt jelenti, hogy az állattartó köteles jelezni a szolgáltató vagy a hatósági állatorvos felé, ha lován a betegség tüneteit észleli.

Hol fordul elő?

A betegség világszerte előfordul, de a mélyen fekvő nedves vidékeken gyakoribb, mint a magas hegyvidékeken.

Magyarországon 1965 és 2010 között, a szigorú járvány védelmi intézkedéseknek köszönhetően, nem jelentkezett a fertőzés. Az utóbbi három évben 2012-ben 8, 2013-ban 6, 2014-ben 7 esetet diagnosztizáltak a NÉBIH-ÁDI Nemzeti Referencia Laboratórium munkatársai.

A szomszédos Romániában azonban a betegség endemikus, azaz széles körben elterjedt. Emiatt az Európai Bizottság a 2010/346/EU Bizottsági Határozat alapján korlátozza a román lovak Unión belüli mozgását. 2012-ben 1641, 2013-ban 946, 2014-ben 610 eset jelentett a román hatóság.

A veszélyeztetettebb területekre szervezett lovas túrák, a kétes egészségügyi státuszú illegálisan, papírok és karanténozás nélkül behozott lovak veszélyeztetik Magyarország kedvező járványügyi státuszát és lovaink biztonságát.

Hogyan terjed?

A betegség terjesztésében vérszívó ízeltlábúak (böglyök, szúró legyek, szúnyogok, kullancsok) is szerepet játszanak. Az ízeltlábúakban a vírus nem szaporodik, csak 1-2 óráig marad fertőző képes, így nagy távolságra nem szállítják el a kórokozót. A rovarok fertőzőképessége a kiszívott lóvér vírustartalmától függ. Heveny lázas szakaszban szenvedő ló vére több vírust tartalmaz, mint a rohamok közötti nyugalmi időszakban. Nyugalmi időszakban a fertőzés megeredéséhez többszöri vérszívás kell.

Vemhes kancában a vírus átjut a magzatba is. Ilyenkor a kanca vetél, vagy fertőzött csikót ellik. A fertőzött kanca teje nem jelent veszélyt a csikóra. A nem szakszerűen végzett állatorvosi beavatkozások során, nem steril tűk illetve műtéti eszközök használata is terjesztheti a vírust.

Gyakorlati tapasztalatok arra utalnak, hogy a fertőzött ló váladékaival (bélsár, vizelet, nyál, orrváladék, ondó, hüvelyváladék) is üríti a vírust, és azt a fogékony lovak szájon át is felvehetik (pl.: zabla, közös etető, harapások) illetve fedeztetés során is átadhatják egymásnak. De az ilyen módon történő fertőzés ritkább, mert nagy mennyiségű vírus átvitele szükséges (pl. heveny lázas szakasz). A vírus ellenben nagyon ellenálló beszáradt vérben 7 hónapig, vizeletben és bélsárban naptól védett helyen 10 hétig, füllesztett trágyában 4 hétig őrzi meg fertőző képességét. Ezért fontos a beteg állat mihamarabbi felismerése és eltávolítása az egészséges egyedek közül. A korai felismerést szolgálja a lóállományok kötelező, három évente elvégzendő fertőző kevésvérűségre irányuló vizsgálata is.

Mik a tünetek?

Lappangási idő 1 hét vagy akár 3 hónap is lehet, függően a felvett vírus mennyiségétől. Heveny estekben 41-42 C° láz állandósul, esetenként hullámzó lefutású. Egyes esetekben néhány nap elteltével a testhőmérséklet a normális alá csökken az állatok elhullanak. Többnyire azonban az állatok tompultak fáradékonyak, és főként a hátulsó végtagok gyengesége miatt még állás közben is imbolyognak. A nyálkahártyákon apró vérzések és a pangásos szívelégtelenség következtében szennyesvörös szín is megfigyelhető. A test mélyebben fekvő részein, a végtagokon, mellkas és a has alján vizenyős duzzanat jelentkezhet. A tünetek pihentetett lovakban 3-5 napon belül elmúlnak. Később általában 1-3 vagy csak 6-12 hónapos időközzel a lázrohamok ismétlődnek, és egyre tovább tartanak. A lovak soványodnak, fizikai teljesítő képességük romlik, szőrük fénytelenné válik, továbbá a hátulsó végtagok folyamatos gyengesége, és esetleges vizenyő figyelhető meg.

Az idő előrehaladtával az általános gyengeség vagy a védekezőképesség csökkenése miatt kialakuló társfertőzések következtében az állat elhullik. A szamarak és egyes lófajták ellenállóbbak a betegséggel szemben, általában nem mutatnak tüneteket, de a vírust hordozzák és ürítik, így veszélyeztetik/fertőzik környezetüket, akkor is, ha egészségesnek tűnnek.

Honnan tudhatom, hogy fertőző kevésvérűséggel fertőzött-e az állat?

A betegség lefolyása során fellépő tünetmentes időszakok és a fellépő tünetek sok félesége nehezítik a diagnózis felállítását. Ha fertőző kevésvérűség tüneteit észleljük, az állatot lehetőség szerint különítsük el, és hívjunk állatorvost. A tünetmentes hordozók kiszűrése érdekében a ló általános állapotától függetlenül (vannak-e tünetei vagy sem) Magyarországon minden 6 hónaposnál idősebb ló három évenként kötelező vérvizsgálatát (fertőző kevésvérűség és takonykór szerológiai vizsgálata) a tulajdonos költségére el kell végezni.

Olyan lovak esetében, amelyek más állattartó lovaival érintkezhetnek például sport rendezvények vagy bemutatók résztvevői, a tulajdonos évente köteles elvégeztetni a szűrést. Az előbb említett kötelezettségeket a 41/1997. (V. 28.) FM rendelet 195. § (1)-(2) pontja írja elő.

Mi az eljárás pozitív laboratóriumi vizsgálati eredmény esetén?

Ha a vérvizsgálat pozitív eredménnyel zárul, akkor az állat fertőzöttségre gyanússá válik. A 41/1997. (V. 28.) FM rendelet előírásai alapján a fertőzöttségre gyanús állatot el kell különíteni, és hatósági megfigyelés alá kell vonni. A vele együtt tartott fogékony állatokat is forgalmi korlátozás alá kell vonni, meg kell figyelni, további laboratóriumi vizsgálatnak kell alávetni. Ha a további vizsgálatok a betegséget megállapítják, akkor az állatot állami kártalanítás mellett le kell ölni. A betegséget gyógyítani nem lehet. A forgalmi korlátozás a betegség kizárása esetén oldható fel.

Hogyan védhetem meg lovamat a fertőzéstől?

Megelőző vakcinázás/oltás és a fertőzött állat gyógykezelése nem lehetséges jelen tudományos álláspont szerint, ezért nagy hangsúlyt kell fektetni a megelőzésre. A lótartók felelőssége, hogy mindent megtegyenek lovaik egészségéért és a fertőzések elkerüléséért. Valamennyi lovukon végeztessék el a háromévente kötelező szerológiai tesztet még akkor is, ha a ló nem hagyja el a tartási helyéül szolgáló telepet és egészségi állapota kielégítőnek tűnik. Ne vásároljanak ismeretlen eredetű, érvényes azonosító okmányokkal nem rendelkező lovat, még akkor sem, ha kedvező áron kínálják. Állatorvosi beavatkozást (injekció beadás, vérvétel, fogreszelés stb.) elvégzése csak szakszerűen fertőtlenített eszközökkel történjen szakember által. Fedeztetés, sperma vásárlása esetén győződjenek meg arról, hogy a mén fertőző kevésvérűség kimutatására szolgáló vizsgálat eredménye negatív lett.

Fertőző kevésvérűség szempontjából veszélyeztetett területről származó lovak esetén győződjenek meg arról, hogy az állaton az indulás előtt elvégezték a fertőző kevésvérűség kimutatására szolgáló tesztet, és eredménye negatív lett. Fertőző kevésvérűség szempontjából veszélyeztetett területről érkező vagy túráról visszatérő lovakat különítsék el az állomány többi részétől, és végeztessék el rajtuk a fertőző kevésvérűség kimutatására szolgáló tesztet.

1151 Utoljára frissítve: 2016. május 14., szombat 16:04

Ezt olvasta már?

Segítsünk rajtuk!